Sziasztok!
Ebben a bejegyzésben, a Velencei utazásunkról fogok nektek mesélni.
A Travelorigo utazási iroda által szervezett programon vettünk részt,
ami abból állt, hogy: péntek este 10-től utazás egészen 8-ig (kb) aztán
áthajóztunk Burano szigetére, majd Murano szigetére. Végül pedig
megérkeztünk Velencébe, ahol a nap többi részét töltöttük. Innen este
8-kor indultunk
visszafele Pestre.
Utazás:
Ahogy már említettem péntek este 10-kor indult a buszunk a Hősök tere
mellől. A felszállás zökkenőmentesen ment, időben el is indultunk. A
busz nem volt túl kényelmes, odafele alig tudtunk aludni, és az út vége
fele eléggé hideg is volt.
Reggel 8 körül érkeztünk meg, majd először Burano szigetét vettük célba, ami a
nagyon színes épületekről és a csipkéiről híres.
Egy kis story:
A sziget férfilakossága kezdettől fogva halászatból és csónakkészítésből
élt, míg asszonyaik a XVI. századtól kezdve csipkekészítéssel kezdtek
foglalkozni. A buranói csipke - reticella - hamarosan egész
Európa-szerte keresett luxuscikk lett, melyet a buranói asszonyok
társadalmi rangtól, státusztól függetlenül műveltek. A csipkevarrás a
XVIII-XIX. század közötti időben lehanyatlott, s csak 1872-ben indult
újra virágzásnak, amikor a városban megnyitották a csipkekészítő
iskolát.
Itt volt egy óránk szabadon szétnézni, felfedezni a szigetet, na meg persze fotózni.
A következő megálló Murano szigete volt.😊
Az üvegművesség első emlékei még az ókorból maradtak fenn a térségben, a velencei lagúna szigetein és a környező szárazföldön mindvégig jelen volt az üveggyártás. Az üvegtermékek exportja a XIV-XVI század között élte fénykorát - eleinte tükröket és üveggyöngyöket, később csillárokat készítettek - amikor is 37 üveggyár működött a szigeteken. Az üvegkészítők hamarosan olyan kiváltságokat élvezhettek, amilyet más mesteremberek nem, így például a nemesség köreiből választhattak maguknak feleséget, ugyanakkor szigorúan, halálbüntetés terhe mellett megtiltották nekik, hogy a Velencei Köztársaság területét elhagyják (megóvva így az üvegkészítés titkait).
Egy kis story:
Az üvegművesség első emlékei még az ókorból maradtak fenn a térségben, a velencei lagúna szigetein és a környező szárazföldön mindvégig jelen volt az üveggyártás. Az üvegtermékek exportja a XIV-XVI század között élte fénykorát - eleinte tükröket és üveggyöngyöket, később csillárokat készítettek - amikor is 37 üveggyár működött a szigeteken. Az üvegkészítők hamarosan olyan kiváltságokat élvezhettek, amilyet más mesteremberek nem, így például a nemesség köreiből választhattak maguknak feleséget, ugyanakkor szigorúan, halálbüntetés terhe mellett megtiltották nekik, hogy a Velencei Köztársaság területét elhagyják (megóvva így az üvegkészítés titkait).
A kikötés után, rögtön ellátogattunk az üveg gyárba, ahol egy üvegfúvó
mester készített egy vázát, és egy lovacskát. (instastory
higlight-ban találtok videót is) Itt is nagyjából egy órát töltöttünk.
Aztán indultunk is Velencébe.
Készül a váza...
És az elkészült figura😊 (videó: instagram: @rak.dominika - Venice highlight)
Beszereztem egy gyűrűt is. Meg persze az elmaradhatatlan
hűtőmágneseket is. Mindenféle ékszert, gyűrűt, fülbevalót, nyakláncot,
és üvegtárgyakat lehetett kapni, már 5 euróért is.
És az utolsó állomás: Velence.
Itt először is kiváltottuk a gondola kuponokat időpontra.
14:00-ra kaptunk helyet, így még gyorsan szétnéztünk, és megebédeltünk.
Én pizzát ettem, (milyen meglepő) sonkás sajtos volt. Elég finom volt, azt mondanám, hogy 10/8.
Ezután gondoláztunk.
Egy kis városnézés Velencébe:
És végül a karneválon sikerült elcsípni pár jelmezest 😊
Ez az egyik kedvenc képem. 😊
Összességében nagyon tetszett az út, sok érdekes dolgot megnézhettünk/kipróbálhattunk.
Jól szervezett volt, kivéve mikor az összes busz egy helyen állt meg mosdóba és fél órát kellett sorban állni.
A szuvenírek és a maszkok is egyaránt jó árban vannak, már nagyon szépeket kapni 3 euróért is.
Viszont az innivalók például nagyon drágák, legalábbis ott a fő téren 3 euró alatt nem lehetett kapni.
Az ebéd egyébként nem volt drága, egy kb 32 cm-s pizza 10 euró volt.
Nekem a legjobban Burano szigete tetszett.
Ami fontos lehet, ha ilyen útra indulsz:
-a buszra érdemes takarót, párnát/nyakpárnát vinni
-mamuszt vagy valami meleg papucsot (én levettem a cipőm, és volt amikor fázott a lábam)
-aprópénz mosdóra, forintban és euróban is (általában 50 cent volt a mosdó, de volt, hogy 1,50 euró)
- a buszon ott lehetett hagyni a felesleges dolgokat, viszont azokat már csak este haza induláskor tudtuk magunkhoz venni
-power bankot, hiszen töltési lehetőség máshol nincs
Mi ezt az programot választottuk, sziget túrával, és gondolázással. Itt találtok pontos árakat, illetve ha Ti is szeretnétek menni, itt tudtok foglalni is:
Ti jártatok már Velencében?😊
Ha bármi kérdésed van, írj a dominica.rak@gmail.com címre. 😊
Ha bármi kérdésed van, írj a dominica.rak@gmail.com címre. 😊
No comments